Hát igen, itt lakom én. Nem abban a korban, amikor készült, nem 1975-ben, de akkor is az én kis fekhelyemet örökíti meg. Jobb lenne ezen a képen aludnom ott, akkor még sokkal barátságosabb lehetett, és biztos nem volt olyan kiépült „társadalom” az aluljáróban, mint most. Nem kötnének belém, nem kéne félnem, hogy valaki boltja közelében alszom, tehát ha zavarom szól valaki kötözködős embernek aki kipenderít onnan. Tényleg, biztos nem ide feküdnék! Nem a fordulóba, ahol olyan nagy a huzat. De jó is lenne! Mondjuk annak a tetves Gézának a helyét foglalnám el legszívesebben. Jó is lenne, de az ember nem foglalhatja le egyből a legjobb helyeket. Ahhoz némi tiszteletre meg némi szerencsére van szükség. Például Petike, aki mellettem volt, a segrészeg Dezsőt győzte meg arról, hogy ez az ő helye. Nagy csibész volt ám Dezsőke!
Mégis ha választanom kéne nem egy aluljáróban aludnék, sem ebben, sem abban a korban, hanem mondjuk egy szállodában. Szállodában még úgyse voltam…
